KI A VEGÁN, MI A VEGÁN?

Tudj meg többet a növényi étrendről!

Manapság egyre nagyobb teret hódít a vegetáriánus, illetve a vegán életmód. Emellett az is jellemző, hogy egyre több húsfogyasztó törekszik sokszínűbb étrendre, amelyben nagyobb szerepet kapnak a növényi alapanyagok. Egymás után jelennek meg az üzletláncoknál a növényi alapú ételek, sőt mára már nagy népszerűségnek örvendenek a kifejezetten növényi alapanyagokból dolgozó vegán éttermek. Ám álljunk meg egy percre, te tudod, mit jelent az, hogy növényi étrend? Milyen előnyei, veszélyei lehetnek? És hogy jön mindehhez a Pápai hús? Különböző indíttatásból választja valaki a növényi étrendet, azaz, hogy a szükséges tápanyagbevitelét elsősorban vagy teljesen növényi forrásokból fedezze. Ilyen ok például a környezetvédelem vagy a fenntarthatóságra törekvés, de lehetnek etikai, sőt vallási okai is annak, hogy valaki a növényi táplálkozás felé fordul, illetve olyan is előfordul, hogy egészségügyi problémák miatt választják ezt a táplálkozási formát. Ahogy az okok is sokfélék, úgy az étrenden belül is számos irányzatot lehet elkülöníteni. Vannak, akik esznek halat, mások fogyasztanak tojást és tejtermékeket is, míg a teljesen vegánok semmilyen állati eredetű táplálékot nem visznek be a szervezetükbe. Azonban mielőtt bármelyik növényi étrend mellett tesszük le a voksunkat, érdemes minél több információt összegyűjteni róla és szakemberrel is egyeztetni. Ugyanis, ha valamely élelmiszercsoportot teljes mértékben kiiktatjuk az étrendünkből, könnyen kialakulhatnak hiánybetegségek, amiket jobb csírájukban elfojtani és úgy összeállítani a táplálkozásunkat, vitaminbevitelünket, hogy ne okozzon problémát.

A B12-vitamin legfőbb forrásai az állati eredetű élelmiszerek (tojás, húsfélék, tejtermékek), így ha ezeket teljesen elhagyjuk, kiemelten fontos a vitamin pótlása. A B12-vitamin hiánya során vészes vérszegénység alakulhat ki, illetve idegrendszeri tünetek is felléphetnek. A húsokról nagyon fontos tudni, hogy néhány esszenciális aminosavnak kiváló forrásai, melyek elengedhetetlenek gyermekkorban a megfelelő fejlődéshez, illetve felnőttként a szöveti regenerációban játszanak fontos szerepet. Ezeket az aminosavakat egyébként külön-külön néhány növény is tartalmazza: például a hüvelyesek lizint, a gabonák metionint, az olajos magvak pedig izoleucint, így a pontos beviteli arányokat ki kell számolni, hogy a húsok esszenciális aminosavtartalmát pótolni tudjuk.

Mivel a vörös húsok gazdag forrásai a vasnak, kiiktatásukkal vas-, és folsav hiány léphet fel, amelynek hatására vérszegénység, krónikus fáradtság, a koncentráció romlása, sápadtság, hajhullás és a fertőzésekre való fokozott fogékonyság léphet fel. Természetesen a növények megfelelő kombinálásával a vas és folsav pótlása is megoldható.

A cink természetes forrásai pedig a halfélék, marha-, és bárányhús, csirkehús, hüvelyesek és olajos magvak. Figyeljünk oda a megfelelő cinkbevitelre, ugyanis hiányának hatására hajhullás léphet fel, valamint az elegendő mennyiségű cink fontos az agyműködéshez, a csontok normál állapotának fenntartásához, illetve az agyagcsere megfelelő működésének megőrzéséhez. Az alternatív a fehérjebeviteli lehetőségekről érdemes kikérni szakember véleményét, ugyanis a húsok, tojás és tejtermékek teljesértékű fehérjeforrások, melyek alternatív módon történő pótlása nem olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk. A Pápai vegán termékei 2020 óta elérhetőek a boltok polcain. A Pápai Ízek néven forgalomba kerülő vegán termékek amellett, hogy nem tartalmaznak állati fehérjét (ebből fakadóan laktózmentesek), egyben szója- és gluténmentesek is. A kétféle vegán szendvicsfeltétnek, a vegán pástétomoknak, valamint a vegán burgerpogácsának borsó az alapanyaga, ezért magas a rosttartalmuk, sok bennük a vitamin és az ásványi anyag, viszont kevés a telített zsírsav. Minden termék címkéjén, valamint itt a weboldalon is megtalálhatók az egyes termékekben található pontos tápérték, hogy aki szeretné, könnyedén kiszámolhassa, miből mennyit ajánlatos fogyasztania és beilleszthesse a Pápai vegán terméket a növényi étrendjébe.

Vegán, peszketáriánus, vegetáriánus, ovo-laktovegetáriánus? Hogy is van ez?

Az alternatív táplálkozási irányzatok egyre elterjedtebbé válnak napjainkban, egyre több irányzat jelenik meg. Itt az ideje, hogy sorra vegyük, melyik ágazat, milyen elveket vall, vagyis mit esznek és mit nem. Különböző okai vannak annak, ha valaki eltér a hagyományos táplálkozástól. Egyrészt, fontos az, hogy igyekezzünk minél fenntarthatóbban táplálkozni, másrészt vannak, akik vallási, vagy spirituális okok miatt, illetve sokan egészségügyi problémák következtében választanak növényi alapú táplálkozási irányzatot.

A számos alternatív táplálkozási irányzatot a köztudatban gyakran összekeverjük, ezért szeretnénk tiszta vizet önteni a pohárba és tisztázni néhány alapfogalmat:

Szemivegetarianizmus: ebben a táplálkozási irányzatban a növényi élelmiszerek mellett a hal, csirke, tojás és tejtermékek fogyasztása is megengedett.

Peszketáriánus táplálkozási irányzat: ebben a táplálkozási irányzatban a növényi élelmiszereken kívül engedélyezett a halfélék és kagylók fogyasztása, tojás és tejtermékek. A tenger gyümölcsein kívül a húsfélék nem engedélyezettek.

Ovo-laktovegetarianizmus: a növényi élelmiszerek mellett a tejtermékek és tojás fogyasztása is engedélyezett.

Ovovegetarianizmus: a növényi élelmiszereken kívül tojást is fogyasztanak ebben az irányzatban.

Laktovegetarianizmus: a tejtermékek fogyasztása engedélyezett a növényi élelmiszereken kívül.

Veganizmus: csak és kizárólag a növényi élelmiszerek engedélyezettek. (A táplálkozáson kívül fontos, hogy a használt kozmetikumok is állatkísérletektől mentesek legyenek.)

A veganizmusnak vannak különböző változatai. Ide tartoznak a nyers koszton élők, akik hőkezelő műveletek nélküli vegán étrenden vannak, és ebben az irányzatban fontos, hogy naponta mindösszesen kétszer étkeznek; napfelkeltekor és napnyugtakor.

A fruitáriánusok pedig jellemzően gyümölcsöt esznek, ritkán engedélyezett számukra a dió, méz és olívaolaj.

A spirituális alapokon nyugszik a következő néhány irányzat.

Makrobiotikus irányzat: a Yin-Yang elvet veszik alapul ebben a táplálkozási irányzatban, amely jellemzően gabonaalapú. Tulajdonképpen ez egy vegetáriánus étrend, de nagyon kis mennyiségben és ritkán engedélyezettek az állati eredetű élelmiszerek is. Ebben az irányzatban rendkívül fontos, hogy az elfogyasztott élelmiszerek bio és natúr jellegűek legyenek és a nyersanyagokat helyben termeljék.

Hare Krishna követők: ebben az irányzatban gyakorlatilag laktovegetáriánus étrendet folytatnak.

Jógavegetáriánusok: ebben az irányzatban ovo-laktovegetáriánus módon táplálkoznak.

Napjainkban pedig egyre népszerűbb a natúr konyha is. Ebben az esetben rendkívül fontos, hogy az elfogyasztott élelmiszer tartósítószerektől-, és mesterséges adalékanyagoktól mentes legyen, csak és kizárólag a növényvédőszerek nélkül termesztett bio nyersanyagok engedélyezettek.

Szintén népszerű a reform étrend, ami tulajdonképpen a szemivegetáriánus irányzat, ebben az esetben fontos, hogy az állati fehérjefogyasztás mennyisége csökkent, és az ételkészítés során nem használnak állati zsiradékot, finomított cukrot és fehér lisztet.

Ha valamelyik növényi étrend mellett kötelezzük el magunkat, mindenképp járjunk utána a sajátosságainak, lehetséges kialakuló hiányoknak.